Alapszabály

FEJÉR MEGYEI GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE

(FMGYSZ)

ALAPSZABÁLYA

módosításokkal egységes szerkezetben

2019.május 30.

(a 2019.05.30-i módosítás vastag, dőlt betűvel szedve)

fejezet:

Név, jogállás

A Fejér Megyei Gyáriparosok Szövetsége (FMGYSZ) a magyar gazdaságnak a tagszervezetek által létrehozott megyei gazdasági, munkaadói érdekképviseleti szövetsége. Küldetése a tagok érdekei által meghatározott gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítő és érdekegyeztető tevékenység ellátása, a megyei gazdaság, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
A társadalmi szervezet neve:

FEJÉR MEGYEI GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (FMGYSZ)

A szervezet jogállása: az egyesülési jogról szóló, 1989.évi II. törvény hatálya alatt megalakult, a Ptk. (2013.évi V. törvény) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek megfelelően működő önálló, a kormánytól és politikai pártoktól független civil szervezet, jogi személy. Nyilvántartásba vételének száma 989/1994. (07-02-0000989), alapításának kelte 1994.05.02.
Az FMGYSZ székhelye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.
Az FMGYSZ pecsétje körpecsét, a név és székhely feltüntetésével, középen az emblémával.

Az FMGYSZ célja

A Fejér Megyei Gyáriparosok Szövetségének célja, hogy a gazdaság és a társadalom fejlődését elősegítő, olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységet végezzen, mely a lehető legszélesebb tagsági alapra támaszkodva a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását és e munka során a megyében működő tőke képviseletét megteremti.

A szervezet – az általa képviselt gazdasági erő alapján – befolyásolni kívánja a törvénykezést és a végrehajtó hatalmat és ezáltal erősíteni a gazdaság befolyását a politikai döntésekre. Működése során független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttműködésre törekszik. Együttműködik partnereivel, mindenekelőtt a munkavállalói érdekképviseletekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.

Az FMGYSZ a fenti célt elsősorban – regionális, hazai és nemzetközi színtéren folytatandó – gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenységén keresztül kívánja megvalósítani. A szövetség különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletére. A szövetség kiemelt feladatának tekinti az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek érvényre juttatását.

Az FMGYSZ gazdasági érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatai:

Az FMGYSZ makroszintű gazdasági érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatokat lát el. Ennek keretében:

– a jogalkotás kormányzati és parlamenti szakaszában befolyást gyakorol a jogszabályok megalkotásánál, szükség szerint jogszabály kezdeményezéssel él;

– a vállalkozást, a gazdálkodó szférát érintő jogszabályok, döntések és a gazdasági szabályozás tervezeteiről tagjai által kialakított javaslatokat, véleményeket képviseli, az ellentétes érdekeket továbbítás előtt ütközteti a megyében és országosan;

– makroszintű érdekképviseletet lát el, az érdekegyeztetési fórumokon képviseli a harmonizált szövetségi, adott esetben a kisebbségi álláspontot is tükröző véleményt;

– közvetíti tagjai részére az illetékes szervek észrevételeit, válaszait;

– közreműködik a gazdaságpolitikai koncepciók, elgondolások kialakításában, vállalatvezetői fórumot működtet;

– a tagjai, illetve a gazdasági ágazatok közötti együttműködés kialakítása és elmélyítése érdekében javaslattevő, véleményező, közvetítő tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a vitás helyzeteket az érdekeltek maguk, társadalmi úton, érdekeik egyeztetésével oldják meg;

– tagjai kezdeményezésére szervezi a közöttük felvetődött viták érdekegyeztetés alapján történő megoldását;

Az FMGYSZ munkaadói érdekképviseleti feladatai

Az FMGYSZ tagjai felhatalmazása alapján képviseli azok munkaadói feladataival kapcsolatos érdekeit, részt vesz az országos érdekegyeztetési fórumok munkájában. Gondoskodik arról, hogy a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételek és jogszabályok változása esetén a tagok kellő időben mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak, felkészíti őket a változások várható hatásaira.

Az FMGYSZ szorgalmazza a munkaügyi kapcsolatok vállalati és középszintű rendszerének minél szélesebb körű kiépülését, tevékenységével elősegíti tagjai és a vállalkozók felkészülését e feladatok megoldására.

Az FMGYSZ munkaadói érdekképviseleti és egyéb tevékenysége nem sértheti a tagszervezetek önállóságát, cselekvési autonómiáját, döntési és intézkedési, képviseleti és eljárási szabadságát.

Az FMGYSZ nemzetközi kapcsolatai és tevékenysége

Az FMGYSZ nemzetközi tevékenysége középpontjába tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek az EU csatlakozási folyamatban való érvényre juttatását állítja. Ennek érdekében igyekszik tagsági viszonyt létesíteni európai és nemzetközi gazdasági és munkaadói érdekképviseleti szervezetekben. Kapcsolatot tart fenn a nemzetközi munkaügyi szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. Együttműködésre törekszik a nemzeti gyáriparos, munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.

Az FMGYSZ public relations és sajtótevékenysége

Az FMGYSZ az érdekképviselet és érdekérvényesítés fontos területének tekinti a tagsági kör, a vállalkozók és a széles közvélemény folyamatos tájékoztatását a gazdasági folyamatok alakulásáról, a szervezet gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenysége keretében kialakított állásfoglalásainak, véleményének a nyilvánosság eszközeivel való megjelenítését.

Az FMGYSZ szolgáltatási jellegű feladatai

Az FMGYSZ szolgáltatási jellegű feladatai körében

– elősegíti a tagok és a vállalkozók belföldi és külgazdasági tevékenységét a kereskedelemfejlesztés nemzetközi gyakorlatban kialakult eszközeivel, a külföldi partnerszervezetekkel kiépített kapcsolatrendszere útján;

– nemzetközi információs rendszerekhez kapcsolódva folyamatosan, tagszövetségein keresztül, illetve közvetlenül ellátja a vállalkozókat a gazdálkodáshoz szükséges információkkal (piaci, tőkebefektetési, fejlesztési, együttműködési, tender információk stb.);

– felvilágosítást ad gazdaságpolitikai döntésekről, koncepciókról, jogszabályok megalkotásáról, változásairól, egyéb jogi kérdésekről, illetve kereskedelemtechnikai, vám, szállítási, pénzügyi, vagyonértékelési, privatizációs kérdésekben;

– oktatási, továbbképzési, átképzési hazai és nemzetközi vezetőképzési céllal gazdasági társaságot működtet, speciális és szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokat, előadássorozatokat, szemináriumokat tervez, szervez;

– különböző formákban elősegíti a tagok és a vállalkozók tevékenységét (partnerkeresés, közreműködés technológiai transzferben);

Az FMGYSZ feladatai ellátása érdekében gazdasági társaságot, vállalatot alapíthat, gazdasági társaságban részt vehet, alapítványt hozhat létre, illetve azokban részt vehet; e tevékenysége nem állhat ellentétben az FMGYSZ tagjainak érdekeivel.

Az FMGYSZ alaptevékenysége:

TEÁOR ’08

94.11 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

94.12 Szakmai érdekképviselet

94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

85.59 M.n.s. egyéb oktatás

82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

73.20 Piac-, közvélemény-kutatás

70.21 PR, kommunikáció

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Az FMGYSZ együttműködése az államigazgatással, az érdekképviseleti szervezetekkel, pártokkal és gazdasági kamarákkal

A szervezet alapfeladatainak eredményes ellátása érdekében együttműködik a kormány szerveivel, a minisztériumokkal és egyéb államigazgatási szervekkel, helyi önkormányzatokkal, más gazdasági és munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel, továbbá a szakszervezetekkel, valamint a gazdasági kamarákkal.

Az FMGYSZ, mint önálló, független szervezet, mindent elkövet azért, hogy az Országgyűlés, a Kormány és egyéb államigazgatási szervek tevékenységét és döntéseit a szövetség tagsága érdekeinek megfelelően befolyásolja.

A gazdálkodói érdekeket képviseli a Kormány által szervezett érdekegyeztetési fórumokon, jelzéseket, átfogó elemzéseket és javaslatokat ad a vállalati gazdálkodás lényeges folyamatairól a Kormány és az illetékes minisztériumok (országos hatáskörű szervek) részére, valamint jogszabályok alkotását kezdeményezi.

Az FMGYSZ rendszeres véleménycserét folytat a gazdálkodás időszerű kérdéseiről a törvényhozási, a kormányzati, illetve más államigazgatási szervekkel.

Az FMGYSZ pártoktól való független működésének megfelelően, együttműködésre törekszik a közéletben aktívan résztvevő politikai pártokkal, gazdasági, munkaadói és munkavállalói és egyéb társadalmi érdekképviseleti szervezetekkel. Ennek érdekében közös érdekegyeztetési fórumokat kezdeményez és szervez a gazdaság nagy részét érintő kérdésekben.
A helyi munkaadói és egyéb gazdasági érdekegyeztető fórumokon a területi érdekegyeztetési kérdésekben az FMGYSZ -t a megfelelő tag képviseli.
Az FMGYSZ együttműködik a megyei és országos gazdasági kamarákkal, elsősorban az ipari és kereskedelmi kamarákkal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a kamarák tevékenységét, véleményezi a kamarai előterjesztéseket és képviseli tagsága érdekeit a kamarai döntés-előkészítési folyamatban. Az FMGYSZ arra törekszik, hogy tagsága súlyának megfelelően biztosítsa képviseletét a kamarák testületeiben.

Szakmai kérdésekben a szakmai szövetségek közvetlenül tartják a kapcsolatot a kamarák megfelelő szervezeteivel, testületeivel. Több szakmát, illetve a gazdaság jelentős részét érintő kérdésekben az FMGYSZ – a tagok felkérése alapján – koordinálja és szervezi az egységes fellépést.

II. fejezet

Az FMGYSZ tagjai.

A tagok jogai és kötelezettségei

A tagság formái:

Rendes tag

Tiszteletbeli tag

Rendes tag lehet

a./ A gazdasági és munkaadói érdekképviseleti, érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatokat teljesítő

– szakmai szövetség,

– területi szövetség (egyesület),

– egyéb gazdálkodói érdekképviseleti feladatokat ellátó társadalmi szervezet, illetve ezek konföderációja.

b./ Mindazon Fejér Megyében működő, cégnyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelynek alaptőkéje (jegyzett tőkéje) meghaladja az 5 millió Ft-ot vagy éves árbevétele az 10 millió Ft-ot.

Tiszteletbeli tag: az Elnökség javaslatára a Közgyűlés tiszteletbeli tagnak veheti fel mindazon a személyeket, akik az FMGYSZ munkáját kiemelkedő módon támogatják.

A tagok jogállása:

– Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

– Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

– A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A tagok jogai és kötelezettségei

A rendes tag kötelezettsége:

– a szövetség alapszabályát elfogadja, magára nézve kötelezőnek tekinti, az alapszabályban rá rótt kötelezettségeit teljesíti

– a szövetség tevékenységét támogatja, munkájával, közreműködésével előmozdítja, erősíti a tagok közötti együttműködést;

– vállalja a tagdíj megfizetését, megfizeti a tagdíjfizetési rendnek megfelelő tagdíjat, a tagdíj megállapításához szükséges adatokat határidőre szolgáltatja,

– a szövetség alapszabálya, testületi határozatai, irányelvei, állásfoglalásai, ajánlásai (továbbiakban: szövetségi döntés) a tagokra nézve – e minőségükben kifejtett tevékenységük során – kötelezően irányadóak és végrehajtandók; az a tag azonban, amelynek az adott szövetségi döntéssel szemben indokolt ellenvetése van, igényelheti különvéleményének haladéktalan nyilvánosságra hozatalát; a tag jogosult önálló álláspontjának képviseletére.

– a tag nem veszélyeztetheti az FMGYSZ céljának megvalósítását, a szervezet tevékenységét.

A rendes tag jogai:

– a rendes tag – képviselője útján – közgyűlési részvételre jogosult. Szövetségi tag esetén a szövetség elnöke (képviselője), gazdasági társaság tag esetén a társaság vezető tisztségviselője minősül képviselőnek, akadályoztatásuk esetén a Polgári Törvénykönyv alapján általuk meghatalmazott személy.

– a rendes tag a közgyűlésen szavazati joggal vesz részt.

– a rendes tag választhat, illetve bármely szövetségi tisztségre megválasztható,

– a rendes tag részt vehet a bizottságok és tagozatok munkájában,

– a rendes tag igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait, azok jellegétől függően ingyenesen vagy kedvezményes térítés ellenében,

– a rendes tag javaslatokat és indítványokat tehet a tisztségviselőkhöz, a szövetség szervezeteihez, bizottságaihoz, tagozataihoz és ügyintéző szervezetéhez; felvilágosítást kérhet tőlük a szövetség bármely tevékenységéről, ezekre az érintett köteles 30 napon belül érdemi választ adni.

– az elnökség felkérése vagy felhatalmazása, illetve megbízása esetén a rendes tag, vagy meghatalmazott képviselője adott szakmai kérdésben a meghatalmazás terjedelméig jogosult a szövetség képviseletét ellátni.

– a tagdíj fejében a rendes tagsági viszonyt létesítő gazdasági társaság, illetve tagszövetség tagvállalata a szövetség által nyújtott alábbi alapszolgáltatásokat veheti igénybe:

rendszeres értesítés a szövetség rendezvényeiről és szervezeti életéről,

információ a szövetség által nyújtott szolgáltatásokról,

jogosultság érdekeik kifejezésére, egyeztetésére, érvényesítésére,

tájékoztatás a vállalkozások számára igénybe vehető hazai és nemzetközi kedvezményekről, pályázatokról, projektekről, támogatásokról,

a rendes tag szövetség működése elősegítése érdekében elhelyezése biztosítására, rendezvényei tartására, ennek feltételeit rendező megállapodás alapján igénybe veheti a szövetség kizárólagos tulajdonában, vagy tartós használatában lévő helyiségeit. Az elhelyezésnél a rendes tagok előnyt élveznek.

Tiszteletbeli tag jogai:

– a tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlésen és a szövetség bármely rendezvényén tanácskozási joggal részt venni.

– a tiszteletbeli tagnak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége

Tagsági viszony létesítése és megszűnése

A rendes tag belépéséről az elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt a belépési nyilatkozat elfogadásával.

A tag a belépési nyilatkozat elfogadásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az éves tagdíj időarányos részét az FMGYSZ részére annak bankszámlájára átutalni köteles.

A következő évtől kezdődően a tag az éves tagdíjat két egyenlő részletben, április 30-áig, illetve szeptember 30-áig fizeti meg. A tagdíjat az FMGYSZ bankszámlájára történő átutalással kell teljesíteni. A tagdíjak megfizetésére szolgáló bankszámla adatait az FMGYSZ a saját honlapján (www.fmgysz.hu) közzéteszi.

Amennyiben a tag kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a tagdíjat, az elnökség javaslatára a közgyűlés a mulasztó tag tagsági jogviszonyát a Ptk. 3:69.§ alapján harminc napos határidővel írásban felmondhatja. A jogviszony a felmondási idő utolsó napjával megszűnik.

A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagsági jogviszony felmondása:

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

A tag kizárása:

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le.

A kizárási eljárás keretében a tisztességes eljárás szabályait figyelembe kell venni. Ennek keretében biztosítani kell, hogy az eljárásban részt vevők egyenlő és azonos esélyekkel vehessenek részt az eljárásban. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy mindkét fél részletesen kifejthesse jogi és ténybeli álláspontját, csatolhassa bizonyítékait, megismerhesse a másik fél beadványát, észrevételeket tehet, indítványokat terjeszthet elő.

A közgyűlés a jelenlévők 2/3-os többségével dönthet a kizárásról.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Jogorvoslattal a szervezet székhelyén működő Székesfehérvári Törvényszékhez lehet fordulni.

Megszűnik a tagsági viszony akkor is, ha a tag jogutód nélkül megszűnt. A tagsági viszony megszűnésének időpontja ebben az esetben a szervezet megszűnésének napja.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag a megszűnés évére már megfizetett tagdíj visszakövetelésére nem jogosult.

Az FMGYSZ és a tagok kapcsolata

A tagok igényt tarthatnak ágazatuk, szakmájuk, illetve az adott régió gazdasági és munkaadói érdekeinek képviselete során az FMGYSZ támogatására, konkrét ügyeik intézésében tanácsadói, szakértői segítségére.

III. fejezet

Az FMGYSZ szervezete

Az FMGYSZ testületei:

Közgyűlés

Elnökség

Felügyelőbizottság

A közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

A rendes tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt:

– az FMGYSZ vezető tisztségviselői,

– a Felügyelőbizottság elnöke,

– a tiszteletbeli tagok .

A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlés éves munkaterv szerint működik. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság, vagy a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével, írásban az Elnökségnél indítványozza. A meghívót valamennyi résztvevőnek meg kell küldeni., valamint az FMGYSZ honlapján (www.fmgysz.hu) a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.

A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a közgyűlés megtartásának időpontját és helyét;
b) a tárgysorozatot, megjelölve;
c) a felhívást arra vonatkozóan, hogy határozatképtelenség esetén ugyanazon a napon, ugyanazon napirendekkel egy később meghatározott időpontban megismételt közgyűlés megtartására kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlést elsősorban az FMGYSZ székhelyére kell összehívni. Indokolt esetben a közgyűlés a székhelyen kívüli más, annak megtartására alkalmas helyszínen is megtartható az FMGYSZ székhelyével azonos településen.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező rendes tagok többsége jelen van. A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A napirend kiegészítése:

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés hatásköre:

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
l) döntés az FMGYSZ vagyoni ügyeiben (5 millió Ft feletti értékben)
m) döntés az FMGYSZ által vagy részvételével történő gazdasági társaság alapítása kérdésében, alapítvány létrehozása, illetve alapítványban való részvétel tárgyában (1 millió Ft feletti értékben)
n) k) az FMGYSZ nemzetközi szervezeti tagsága tárgyában hozott döntés;
o) a tagdíjfizetés rendjének és a tagdíj mértékének megállapítása;
p) díjak alapítása és odaítélése;
q) az Elnökség által benyújtott egyéb jelentések, állásfoglalások megvitatása, elfogadása
Határozathozatal:

A Közgyűlés – a lenti kivételektől eltekintve – a jelenlévők szavazatainak többségével hozza meg határozatait.

Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről, vagy más társadalmi szervezettel való egyesüléséről szóló közgyűlési döntéshez, a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlésen a szavazás minden kérdésben, így a személyi kérdésekben is nyíltan történik. A közgyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok többségének javaslatára azonban a közgyűlés elhatározhatja a titkos szavazást is.
A közgyűlés üléseit a közgyűlésen választott levezető elnök irányítja. A levezető elnök személyére a közgyűlés összehívója tesz javaslatot. A levezető elnök megválasztása után a megválasztott levezető elnök tesz javaslatot a jegyzőkönyv vezetőjének és a jegyzőkönyv hitelesítőjének személyére, továbbá a szavazatszámláló személyére. A jegyzőkönyv hitelesítésére a rendes tag képviselője választható meg.

A közgyűlés határozatait a tagokkal írásban közölni kell, továbbá az FMGYSZ honlapján a meghozatalukat követő 15 napon belül meg kell jelentetni.

Az Elnökség

Az elnökség az FMGYSZ operatív irányító szerve, amely két közgyűlés között irányítja a szövetség munkáját.

A jelen alapszabály a Ptk. 3:79.§ (3) bekezdése alapján kifejezetten lehetővé teszi és felhatalmazza a közgyűlést arra, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmadát az egyesület tagjain kívüli személyekből válassza meg.

Az elnökség tagjai, jogviszonyuk keletkezése, tartalma és megszűnése:

Az elnökség természetes személy tagokból áll, tagjainak minimális száma 3 fő:

elnök

általános alelnök

alelnök(ök)

Az elnökség tagjai – mint vezető tisztségviselők – e tevékenységüket az FMGYSZ érdekének megfelelően kötelesek ellátni. Az elnökségi tagság a közgyűlés határozata alapján a megválasztott személy által történő elfogadással jön létre. A közgyűlés az elnökség tagjait 4 éves határozott időre választja.

Kizáró okok, követelmények:

Elnökségi tag (vezető tisztségviselő) a tisztségre megválasztott tag által kijelölt olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő az FMGYSZ tagjai részére köteles a szövetségre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a szövetségre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a szövetség üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.

Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:

(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetségnek címzett, vagy a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés eldöntése, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Így különösen, de nem kizárólagosan:

a) az FMGYSZ tevékenységének a közgyűlés határozataival összhangban álló irányítása, az FMGYSZ következő évi munkaprogramjának meghatározása, a tagság szempontjából alapvető kérdésekben az FMGYSZ álláspontjának meghatározása;
b) a közgyűlés összehívása,
c) az alapszabály, illetve annak módosításának és a közgyűlés napirendi pontjainak a jogszabályokban előírt formában és időben történő beterjesztése a közgyűlés elé;
d) a gazdaságpolitikával és a munka világával összefüggő koncepciókra, jogalkotásra vonatkozó szövetségi állásfoglalások és javaslatok kialakítása és a megfelelő fórum irányába történő továbbítása, az FMGYSZ szintű lobby tevékenység koordinálása, irányítása.
e) állandó és ad hoc bizottságok létrehozása és megszüntetése, jelentéseik megvitatása, elfogadása
f) az elnök javaslatára a titkár kinevezésének és felmentésének jóváhagyása.
g) a közgyűlési mandátumok feltételeinek meghatározása;
h) döntés az FMGYSZ vagyoni ügyeiben 1 millió Ft értékhatár felett (5 millió Ft-ig),
i) az Elnökség feladatainak ellátásáról és az FMGYSZ ügyintéző szervezetének működéséről szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal;
j) szakmai kérdésekben az FMGYSZ képviseletére tagszervezet vagy annak meghatározott képviselőjének illetve FMGYSZ bizottságának felkérése, megbízása,
k) az FMGYSZ szervezeti és működési szabályzatának megállapítása és módosítása;
l) döntés a tagdíjhátralék rendezése ügyében
m) javaslattétel a közgyűlés felé rendes tag, tiszteletbeli tag felvételére, tagi jogviszony felmondására, vagy kizárási eljárás lefolytatására.
n) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
o) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
p) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
q) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
r) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
s) a tagság nyilvántartása;
t) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

Az Elnökség éves munkaterv alapján működik és szükség szerint, de legalább négyhavonta tart ülést. Az ülés összehívásáról az FMGYSZ elnöke gondoskodik. Az Elnökség feladatainak ellátásáról a Közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. Az Elnökség ülésén az FMGYSZ elnöke elnököl. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző Bizottság elnöke és a titkárok.
Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a tagszövetségek elnökei.
Az Elnökség a döntéseket egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább fele jelen van.

Az FMGYSZ-re háruló feladatok eredményes megoldására, egyeztetett álláspont kialakítására és hatékony érvényesítésének biztosítására az Elnökség munkabizottságokat hozhat létre. A bizottságok működési szabályait a feladatokhoz illeszkedve saját maguk alakítják ki az Elnökség jóváhagyásával.
Az Elnökség a nagy tapasztalatokkal rendelkező, már nyugállományban levő, a szövetségi munkában korábban aktívan résztvevő vezetőkből tanácsadó testületet hozhat létre.

Az FMGYSZ elnökségének tagjai a 2019. május 30. napján megtartott közgyűlésen történt megválasztásuktól és a tisztség elfogadásától kezdődően 2023. május 30. napjáig tartó határozott időre:

Elnök: Cégnév: „KÉSZPÉNZ” Zrt.

Székhely: 1117 Budapest, Bölcső utca 3. fszt.

Cégszám: 01-10-043918